Hírek

2019.03.13
Március 15.

„Kossuth Lajos azt üzente…”, ha a dalból valamennyi sort nem is sikerül megjegyeznie Mackó-Kuckósainknak, azt hogy „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” biztosan teli torokból éneklik.

Óvodások, gondolnánk, túl picik még ahhoz, hogy megértsék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történéseit. De amikor látom, hogy csillogó szemmel hallgatják a gyereknyelvre lefordított múltbéli történeteket, koncentrálnak a huszár színezésére, a kokárda ragasztására és hallom az itt-ott felcsendülő, teljes hangerővel zengő, buzdító dalokat, rá kell jönnöm arra, hogy nem is olyan nehéz ennek a korosztálynak ezzel az ünneppel azonosulnia. Március 15-ében valójában minden benne rejlik, ami az ifjúság maga: lelkesedés, optimizmus, lendület, bátor, nyitott szív, álmodozás – nem csoda, hogy az ünnep hangulata a kisebbeket is magával ragadja.

Az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról március 13-án, szerdán emlékeztünk meg. Azonban már az előző héten a klasszikus szimbólumok sokszor a megszokottól eltérő kivitelezésével, dalok, regénybe illő történetek felidézésével elkezdtük az ünnepre való ráhangolódást.

Március 13-án, szerdán mindenki ünneplőben érkezett, kokárdák virítottak a fehér blúzokon, ingeken. A kisebbek, a bölcsődések és a mini csoportosok házon belül „rótták le” csákós felvonulással, kézműves foglalkozással a tiszteletüket. A nagyobbak maguk készítette zászlókkal, hurkapálcán csücsülő papír huszárokkal, nemzeti színű szívekkel izgatottan gyülekeztek a Mackó-Kuckó előtt. A borongós, kissé szeles, ismét hűvösödő időben jókedvűen szavaltunk, énekeltünk, meneteltünk illetve helyeztük el a megemlékezés gyermek alkotta jelképeit a pomázi Városháza előtti Szabadságharcos emlékműnél.

A képes összefoglalónkat megtekinthetik GALÉRIÁNKBAN.

Honlap készítés