Iskolaérettség

Gyakran, értelmetlen viták alakulnak ki arról, hogy egy gyermek iskolaérett-e vagy sem.  Más véleménnyel lehet egy szülő, egy óvónő, egy tanító - ami természetes, hisz más szemszögből látják a dolgot. A legfontosabb, viszont az, hogy a gyermek érdekében történjen minden, nem sérülhet meg alakuló személyisége a felnőttek rossz döntése miatt.

 

Mikor válik egy gyermek alkalmassá arra, hogy iskolába menjen? Alapprogramunk is taglalja azokat az ideális, általános fejlődési mutatókat, amelyek segítenek egy-egy gyermek "érettségi vizsgálatában”.


1, testi fejlettség

  • egy egészséges gyermek 6 éves kora körül jut el az első alakváltozáshoz: megváltozik testaránya, nyúlánkabbá  válik, felnőtt testarányokhoz mérve arányosabb lesz, teherbírása megnő, összerendezett mozgása fejlődik

  • megkezdődik a fogváltás

  • mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani (önálló, étkezési, öltözködési, egészségügyi szokások kialakulnak)

  • erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációja illetve finommotorikus mozgása (szem- kéz koordinációja), téri tájékozódása

  • kialakul a kezesség (bal-, jobbkezes)

 

2, mentális érettség

  • érdeklődéssel, egészséges izgalommal várja az iskolát, készen áll az iskolába lépésre

  • a tanuláshoz szükséges érzékelése, észlelése, képességei folyamatosan fejlődnek, differenciálódnak: fontos a téri észlelés, a hallható, látható észlelések, a saját test-testséma fejlettsége

  • fejlettebbé válik a szándékos figyelem, emlékezet, bevésés és felidézés

  • a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is alakulóban van

 

3, kommunikáció

  • érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál; gondolatait, érzelmeit mások számára érthetően, életkorának megfelelő tempóban, hangsúllyal tudja kifejezni

  • minden szófajt használ, különféle mondatfajtákat (kérdő, óhajtó, felszólító...), mondatszerkezeteket (összetett, mellérendelő..) alkot

  • tisztán ejti a magán-, mássalhangzókat

  • végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét



4, alapismeretek

  • elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását

  • felismeri a nap-, és évszakokat, ismeri és alkalmazza az alapvető gyalogos közlekedési szabályokat, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat- azok gondozását, védelmét

  • felismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek

  • elemi mennyiségi ismeretei vannak

 

5, szociális készségek

  • készen áll arra, hogy elfogadja az új iskolai környezetet, az új felnőtteket, társakat

  • egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni

  • feladattudata kialakulóban van; feladattartása, a feladatok megértése, kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelme, teljesítményigénye folyamatosan növekszik

 

 

Ideálisan nézve egy gyermek akkor képes alkalmazkodni az új iskolai életmódhoz, amikor testileg korának megfelelően fejlett, érzelmileg kiegyensúlyozott, társaival, környezetében élő felnőttekkel jó a kapcsolata, megérti a neki szánt feladatokat, saját képességeinek megfelelően igyekszik megoldani, érthetően beszél, alapvető magatartási formák birtokosa és alkalmazója.


Természetesen mindezek megléte folyamatosan alakul ki az évek során egy kisgyermeknél és ebben meghatározó szerepe, felelőssége van a családnakilletve - a közös, tudatos együttműködéssel a szülőkkel - az óvodának.


Forrás: ovisvilag.blog.hu

 

 

Kicsit gyakorlatiasabb dologgal is szeretnénk segítséget adni a szülők döntéséhez: az ISKOLAÉRETTSÉGI  TESZT megválaszolásával maga a szülő is felmérheti gyermeke fizikai, pszichológiai, szociális érettségét.

Honlap készítés