Magot vetni, majd a kikelő növényt öntözni, gondozni minden gyermek számára nagy öröm. Még emlékszem azokra a környezetismeret órákra, amikor babot rejtettünk vizes vattába és lelkesen szurkoltunk „saját versenyzőnknek”, hogy nála jelenjenek meg az első farkincák, azaz az első csírázásra utaló jelek.

Hogyan is válik egy ilyen gondos, a termést meghatározó kerti műveletből, mint az ültetés, vetés gyerekjáték? Március 10-én, pénteken megmutatta nekünk Nagy István, pomázi biokertész: Pomázi Közösségi Életkert
https://www.facebook.com/eletkertmuves/?locale=hu_HU

A tavaszvárás jegyében István beavatott minket a vetés rejtelmeibe. Kis magyarázat: a magot vetjük, ültetni viszont a palántát szoktuk. Az ültetőpohárba kezünkkel, mint egy markoló, földet teszünk. A földet a pohár tetejénél lelapítjuk, ujjunkkal pedig lyukat fúrunk a földbe. 1 szem magot a lyukba pottyantunk, majd „a krátert” földdel betakarjuk, hogy meg ne fázzon a magunk. És kész.

A gyakorlati tapasztalatszerzésen túl növénytani ismereteink bővítésére is sor került. Közben pedig gondolatban a termőtalaj, a nap, a víz segítségével szép lassan fel is neveltük növényeinket. Hogy az időjárás valóban kedvező irányt vegyen, a tanítványok még egy kis napcsalogató dalra is rázendítettek.

Végül azt, aki ezt a rögtönzött kis tanfolyamot sikeresen elvégezte, zöld növényt ábrázoló pecsét kézfejre nyomásával István ünnepélyesen kis kertésszé avatta.

A tanfolyamról és a munkálatokról készült képeket honlapunk GALÉRIÁJÁBAN tekinthetik meg.