Hírek

2018.04.11
Vers mindenkinek

A 80-as, 90-es évekből emlékszik valaki még a „VERS MINDENKINEK” TV műsorra? Ha főcímdala felhangzik, biztosan megjelenik néhányunk előtt a kép, ahogyan kora esti órában, mindenféle sallang nélkül egy neves előadóművészünk magával ragadóan elszavalja a magyar költészet valamely gyöngyszemét.

A versek, ahogyan életkorunkban és a történelmi időben is haladunk előre, lassacskán eltünedeznek, kikopnak életünkből. Miért? Az okát senki sem tudja igazán.  Pedig kisgyerekként a legtöbbet mondókákkal, versekkel találkozunk (persze az elhagyhatatlan történetek, a mesék mellett). Aztán az iskolában jön a memoriterek korszaka és talán túl korán találkozunk olyan érett költeményekkel, amelyeket valójában csak felnőttként érezhetünk át, érthetünk meg igazán. Ön mikor olvasott utoljára verset? Bevallom, én is nagyon nagyon régen forgattam már verseskötetet.

Többek között ezért is örültünk Pomáz város kezdeményezésének, miszerint a HÉV állomásnál lévő Székely kapunál a Költészet napja alkalmából Vers megállót rendeznek.

Április 11-én, szerdán a „megállóba” érkezve először az iskolások fellépését hallgatták végig nagycsoportosaink. Majd a Mackó-Kuckósok is mikrofon elé járultak és stílszerűen egy igazi tavaszváró verset adtak elő, Szalai Borbála Süni Samu című költeményét.

Mi szellemi táplálékot nyújtottunk az összegyűlteknek, a szervezők pedig üdítővel és kis nassolnival köszönték meg fellépésünket.

Hallgassunk, olvassunk, énekeljünk, szavaljunk verseket.

A Vers megállóról készült fotókat honlapunk GALÉRIÁJÁBAN tekinthetik meg.

Honlap készítés